Cím nélkül

Cím nélkül (Valójában van, de nem mondom meg)

Azt álmodtam, hogy sütött a nap
Virágok szaladtak át a réteken
Madarakkal szórták be a kék eget
S a csillagok édes dalt zengtek

Fűszeres illat lebbent a szélben
Téli hűvös és szegfűszeg illata
Fecskék raktak fészket csipogva
S a hó puha hátán tücsök cirpelt

De én becsuktam az ablakot
Lehúztam a redőnyt, a nap ellen árnyékba bújtam
Csillagok zöld illatát kizártam szívemből
S szobámba behívtam lakni a fagyot

Száraz virágok közt kaparász az ujjam
Az emlékek ragyogó gyémánt-morzsáit szedegetem
Hisz nem vagyok más csak egy vidám kísértet,
Aki néha énekel, s butaságokat álmodik

De jutányos áron kertészkedést vállal.